A mosódió a mosódiófa termése, mely a szappanfafélékhez tartozik, a Sapindus nemzetség faja. Ebbe a nemzetségbe az alábbi 4 faj tartozik:

Sapindus mukorossi 
Sapindus oahuensis 
Sapindus saponaria 
Sapindus trifoliatus 

Dél-kelet Ázsiában őshonos, de Amerika egyes részein is megtalálhatóak egyes fajok, ott az indiánok is mosásra használták fa termését.

A fa 20-25 méteres magasságra nő, lombkoronájának átmérője az 5 métert is eléri, termést viszont csak 9 év után hoz. Mivel akár 70 évig is elélnek, az évenkénti szürettel elég szép mennyiséget produkál élete folyamán. Virágzása július és augusztus között, a termések beérése pedig november és december közötti időszakban van. A leszüretelt ragacsos diókat szárítják, a magokat eltávolítják. A mosódió héja 14-15 %-ban tartalmaz saponint, ezért használjuk mosásra is. Maga a saponin termelődése természetesen nem a mi kedvünkért történik, ez a növény természetese védekező mechanizmusának köszönhető, ez ugyanis nagyon jó riasztószer gombák és rovarok ellen. Így a levéltetvek ellen is bevethető a házilag elkészített mosódióhéj főzet.

Mosásra a Sapindus mukorossi és a Sapindus trifoliatus termése használható, bár utóbbinak kisebb a saponintartalma.

De mi is az a saponin?

Nevüket onnan kapták, hogy vízzel összerázva erősen habzani kezdenek. Meglepő módon a fitoterápiában is alkalmazzák, mégpedig köptetőként, vizelethajtóként, de ezeket az édesgyökérből, fátyolvirággyökérből, szappanfűgyökérből és kankalingyökérből nyerik. A vérkeringésbe jutva mérgezőek, mert a vörösvérsejteket hemolizálni képesek, azaz a hemoglobint membránkárosító hatásuk révén kiléptetik a vörösvértestből. Ettől azért ne kapjunk sokkot, hiszen azt gondolom ritkán adunk be magunknak intravénásan folyékony mosódió főzetet, nagyobb mértékben szívódnak fel a vegyszeres mosószerek maradékai a ruháinkból a bőrünkön keresztül.

Az alábbi információkat Domokos János és Kiss Béla: Szaponinok a biokozmetikai termékekben című írásból szemezgettem:

A szaponinok jellegzetesen növényi eredetű anyagok, az ún. szaponin drogokban fő hatóanyagokként triterpén és szteroid glikozidokként vannak jelen. Közös tulajdonságuk szerint vízzel tartós habot képeznek, s erről kapták a nevüket is (sapo= szappan). A szaponinok glikozidok, melyek savas vagy enzimes hidrolízissel szapogenin aglikonra és cukorra bomlanak. A szerkezeti eltérésük szerint három alapstruktúra különböztethetõ meg: 1. penta- vagy tetraciklikus triterpének, 2. szteroid szaponinok és 3. szteroid alakaloidok.

 

A triterpén szaponinok elsősorban kétszikű növényekben fordulnak elő, néhány növénycsalád különösen gazdagon tartalmaz szaponint, így a Caryophyllaceae (szegfűfélék), a Primulaceae (kankalinfélék), Polygalaceae (keserűfűfélék), Araliaceae (aráliafélék, borostyánfélék), Hippocastanaceae (vadgesztenye), Rosaceae (rózsafélék), Fabaceae (pillangóvirágúak), Sapindaceae (szappandiófélék) és a Sapotaceae (szapota(fa)- félék) családok.

 

Akinek még ez sem elégítette a kíváncsiságát, íme a varázsképlet:


 Azt hiszem nincs még egy mosószer, aminek ennyire ismerhetném a működését, származását, összetételét. Hacsak be nem szerzek egy vegyészmérnöki diplomát, de erre elég kevés az esély. A jelenlegi kettő is versenyt unatkozik a fiókban.


 
www.csudadio.hu - Csudadió Kft. - Cserneticsné Tölgyesi Ildikó - info@csudadio.hu - 06-30-460-1025
Bankszámla száma: 12021006-01275547-00100008